Lélek-Búvár

"Ha valakit, akárki legyen az, meg akarunk ismerni, fokonként, óvatosan kell hozzá közelednünk, nehogy elfogultan, tévesen ítéljünk, amit később aztán igen nehéz jóvátenni, elsimítani."

A hülye!!

A rendőr felesége elküldi a férjét a boltba: - Hozzál margarint, és ha van tojás, akkor hozz tízet! Hazajön a rendőr tíz margarinnal: - Volt tojás!

Ezt a verset szülinapomra kaptam!

Nem fontos, hogy hány gyertya van a tortádon,
Nem fontos, hogy hányszor múlt el a karácsony,
Csak az fontos, hidd el, és ez hoz majd diadalt:
Maradj a szívedben örökké fiatal!

Nem tudod, hogy később Ki lesz majd belőled,
Nem tudod még hány buktató van előtted,
De lásd meg a szépet és keresd a jót,
Meg fogod találni a neked valót.

Legyen az életed olyan, mint szeretnéd,
Tegyél meg mindent, mit igazán szeretnél,
Ha kell majd segítség, jönnek a barátok,
Sok boldog születésnapot kívánok!

Élsz????????,,,,,,,,,,,,,,

A fiatalság nem életkor, inkább lelkiállapot: akaraterő, képzelőerő, heves érzelmek, a bátorság uralma a gyávaság fölött, amikor a kalandvágy legyőzi a kényelemszeretetet. Attól még nem öreg valaki, hogy megélt valahány évet. Öregedni annyi, mint lemondani az álmainkról. Az évek ráncossá teszik a bőrt, a lelkesedés hiánya pedig a lelket.

Adózás!!

Ne örülj nagyon az adócsökkentésnek. Ez olyan, mintha egy rabló pénzt adna vissza neked taxira.He-He!!!!

Az első magyar..............................

Az első magyar honvéd:Brandl Károly, 19 éves, r. k.,egyetemi hallgató, nőtlen, pesti, terézvárosi lakos, 1848 május 18-án reggel 8 órakor sorozták pesten.

Az első magyar nőorvos (és női orvostudor is) dr. Hugonnay Vilma grófnő volt.

Az első aszfaltos-utcát Budapesten (a Hatvani-utcát) 1871 november 13-án adták át a forgalomnak.

Az első tiszai gőzhajó,1833 szeptember 3-án indúlt útnak,gróf Széchenyi Istvánnal a fedélzetén.

Megküzdés!

"Százszor is el akartam emészteni magam, de hát szerettem az életet. Ez a furcsa gyengeség talán leggyászosabb hajlandóságunk: mert hát van-e butább dolog, egyre hordanunk azt a terhet, amelyet bármikor eldobhatnánk; borzadozunk létünktől, s mégis ragaszkodunk a léthez; egyszóval simogatjuk azt a kígyót, amelyik egyre mar bennünket, mígnem aztán egy szép napon a szívünket is megeszi?"